Még a pénteki adás egyik nagy nyertese Kiara L0rd volt, aki megszerezte a hatalom rózsáját. Az előny azonban végül nem borította fel az eseményeket: Stohl András jelezte, hogy a különleges jog ezúttal parkolópályára kerül, így a rózsaceremónia a megszokott rendben zajlott le.
A meglepetés mégis hamar érkezett: az első rózsát Kiarának adta át. Nem véletlenül – a jakuzzis randin a nő nyíltan kérte ezt Andrástól. Bár akkor a színész-kitérő választ adott, most mégis teljesítette a kívánságot. A látszólagos harmónia azonban csak a felszín volt…
ÓRIÁSI FORDULAT TÖRTÉNT A HÁTTÉRBEN! MUTATJUK!
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
—>> KÖVETKEZŐ OLDAL
Az Alfa Romeo Tonale és a Volvo XC40 egymással szemben állnak a prémium kompakt SUV-ok igen erős mezőnyében. Mindkét modell fontos szereplő a kategóriában, mégis egészen eltérő megközelítést képviselnek: az Alfa Romeo a sportosabb vezetési élményt és dinamikát helyezi előtérbe, míg a Volvo a kényelmet, a praktikumot és a hosszabb távú, nyugodt autózást célozza meg. Ez a teszt célja: kideríteni, hogy melyik autó teljesít jobban akkor, ha közvetlenül egymással kerülnek össze, különösen plug-in hibrid (PHEV) meghajtással – vagyis olyan változatokkal, amelyek belső égésű motor mellett elektromos meghajtást is használnak.
A Tonale és az XC40 összevetésének kiindulópontja az, hogy mindkét autó az adott évben a prémium kategória alsó középosztályába tartozik, és mindkettő plug-in hibridként is elérhető, ami fontos tényező azok számára, akik alacsonyabb üzemanyag-költséget, kisebb károsanyag-kibocsátást és városi elektromos hatótávot keresnek. Ebben a tesztben a Tonale PHEV AWD Veloce és a Volvo XC40 T5 Recharge Ultimate verziók kerültek össze – mindkettő a saját márkája egyik erősebb, jól felszerelt csúcsmodellje.
Alfa Romeo Tonale – sportos és dinamikus karakter
A Tonale plug-in hibrid változata egy 1,3 literes, négyhengeres turbómotorból és egy hátul elhelyezett elektromos motorból áll, ami összesen 272 lóerős rendszerteljesítményt ad. A meghajtásrendszer elvét tekintve tehát a Tonale ilyen változatában tényleg összekapcsolódik a hagyományos motor és a villanymotor teljesítménye, ami segít az erőteljes gyorsulásban és jobb vonóerőben. A 0–62 mph (0–100 km/h) sprintet mindössze 6,2 másodperc alatt teljesíti, ami kategóriabeli erős érték.
A vezetési élmény az Alfa Romeo sajátosságait tükrözi: a hangolás sportosabb, a kormányzás közvetlenebb, és az adaptív lengéscsillapítók egyaránt képesek keményebb, dinamikusabb üzemmódra, vagy puhább, komfortosabb rugózásra váltani. Ezek a megoldások azt célozzák, hogy a Tonale ne csak városi, hanem országúti környezetben is élvezetes legyen vezetni – még akkor is, ha a plug-in hibrid tömeg miatt természetesen nem olyan könnyű és fürge, mint egy kisebb sportautó. A későbbi turbófeltöltés bevezetése pedig végképp felkorbácsolta az indulatokat. A hagyománytisztelő Ferrari-rajongók számára a magas fordulaton szívó motorok hangja és karaktere szinte szent dolog, így a turbós technika megjelenése sokaknál egyet jelentett a márka értékeinek feladásával. Nem véletlen, hogy a szakmai és rajongói fórumokon heves viták zajlottak, és a kritikus hangok gyakran érzelmes, sőt túlzó megfogalmazásban fejezték ki nemtetszésüket.
Fontos azonban megérteni, hogy a California soha nem a Ferrari legelkötelezettebb puristáinak készült. Ez a modell tudatosan egy másik közönséget célzott meg. A Ferrari ezzel az autóval kívánt belépni a robbanásszerűen növekvő luxuspiacra, ahol az exkluzivitás, a presztízs és a márkanév legalább olyan fontos, mint a nyers sportosság. A California egy olyan Ferrari, amelyet könnyű vezetni, kényelmes hosszabb távokon is, és nem igényel folyamatos kompromisszumokat a mindennapi használat során.
