Derült égből villámcsapásként érte a gyászolókat a hír: több településen egyik napról a másikra véget vetettek egy évtizedek óta élő temetői szokásnak. Az önkormányzatok kimondták a tiltást, és aki nem alkalmazkodik az új szabályokhoz, komoly pénzbírságra számíthat. A döntés sokaknál kiverte a biztosítékot – vannak, akik szerint végre rendet tesznek, mások viszont úgy érzik, a hagyományaikat tiporják sárba.
MUTATJUK A RÉSZLETEKET!
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
—>> KÖVETKEZŐ OLDAL
A Toyota GR86 egy olyan sportkupé, amely sokak számára egy valódi „szív‑és‑lélek” autóként él a fantáziában, hiszen ez az egyik utolsó modern, mégám klasszikus sportautó‑élményt kínáló típus, amely nem a teljesítmény‑tévesztett turbó‑háborúba, hanem a vezetés tiszta örömébe fekteti minden energiáját. A modell a legendás Toyota GT86 továbbfejlesztett és teljesen új generációja, amelyet a japán Toyota Gazoo Racing részlege hoszszú tapasztalataira és versenyzésből szűrt tudására alapozva terveztek meg úgy, hogy az autó ne csak papíron legyen izgalmas, hanem minden egyes kilométeren át olyan érzést nyújtson, amilyet egy igazi sportautótól várnánk.
Ez az autó egy tipikus első motorháztető alatt elhelyezett, lapos négyhengeres „boxer” benzines motorral és hátsókerék‑meghajtással rendelkező kupé, amelynek koncepciója nagyon tudatosan a vezetés élményére összpontosít. A 2,4 literes, szívó benzines motor 231 lóerős teljesítményt és 250 Nm nyomatékot ad le, ami önmagában nem hangzik extrém számnak a modern sportautók mezőnyében, de a GR86 dinamikáját nem is csak a számok határozzák meg – hiszen a motor már alacsony fordulatszámon is életre kel, lelkesen reagál a gázpedálra, és a szabadon pörgő működésével, azonnali válaszreakcióival és 7000 ford/perc fölötti tartományban is élénk karakterével nagyon is érezhetően élvezetessé teszi a gyorsításokat és a váltásokat.
Az Autocar UK kritikájában kiemelik, hogy a GR86 motorjának reagálása és erőleadása határozottan javult az előző, GT86‑os generációhoz képest, és már kicsivel több mint 4000 ford/perc‑tól úgy „énekel” ez az erőforrás, mintha arra született volna, hogy lendületesen használják, miközben a kézi váltó és a mechanikus kuplung teljesen mechanikus, érzékletes kapcsolódást ad a vezető és az autó között – igazi „klasszikus érzetet”, amit nagyon kevés modern, automatizált konstrukció tud ma már nyújtani.