– Mindig újra talpra álltál, mindig legyőzted a nehézségeket, és ezért sokan főnixmadárként emlegettek. Az elmúlt években számtalanszor kellett elfogadnom, hogy talán már nem térsz vissza, de Te minden alkalommal rácáfoltál az orvosokra. Ezúttal azonban a betegség erősebbnek bizonyult – írta a levélben Bea, aki édesapja harcát, bátorságát és életszeretetét örökre emlékezetében őrzi.
Forgács Gábor egészen az utolsó pillanatokig dolgozott, mesélt, és mindent megtett azért, hogy méltósággal búcsúzzon. Az általa megálmodott búcsúztatás méltó tiszteletadás volt egy különleges ember életének.
