Hatalmas robbanás rázta meg a délutánt amikor felrobbant egy benzinkút. A detonáció ereje olyan nagy volt, hogy az egész városban hallani lehetett, a helyszín felett óriási láng- és füstfelhő emelkedett. MUTATJUK A RÉSZLETEKET!
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
—>> KÖVETKEZŐ OLDAL
Ez is érdekelhet:
A Volvo mindig is egy őszinte és egyenes márka volt – talán túlságosan is –, így tőlük nem igazán várhatjuk el azt a fajta „trükközést”, amit más autógyártók néha előszeretettel alkalmaznak: vagyis hogy régi technikát próbálnak új köntösbe csomagolni, mintha valami teljesen forradalmi újítással állnának elő. A Volvo inkább úgy tűnik, mintha szándékosan kerülné a megtévesztést. Persze hozzá kell tenni, hogy az elmúlt években a vállalat vállalati stratégiája legalább annyira kiszámíthatatlanul ingadozott, mint egy vándorló úszócsapat menetrendje – így bármiféle következetes termékfejlesztési döntés meghozatala szinte lehetetlennek bizonyult. Ezért aztán nem is meglepő, hogy ez az „új” modell, amit most bemutatnak, valójában csak kevés változást hordoz magában – és ezek többsége is inkább kozmetikai jellegű.
Külsőleg például csak néhány apróbb frissítést láthatunk: új első lökhárítót és hűtőrácsot kapott az autó, valamint modernebb fényszórókat és sötétített hátsó lámpákat. Új könnyűfém keréktárcsa-dizájnok és színek is bekerültek a kínálatba, de ennyi. Ha valaki messziről ránéz, aligha mondaná meg, hogy ez egy frissített modell.
A motorválaszték sem változott egy jottányit sem – pontosan úgy, ahogy korábban az XC90 esetében is történt. A 247 lóerős, enyhe hibrid hajtással szerelt B5 AWD benzines motor továbbra is elérhető, csakúgy, mint a 347 lóerős T6 és a 449 lóerős T8 plug-in hibrid változatok. Egyes piacokon kapható egy 296 lóerős B6 AWD is, de ezt Európában a szigorúbb károsanyag-kibocsátási előírások miatt nem forgalmazzák. Az európai sajtóbemutatón egyébként csak a T8-as, Ultra felszereltségű modellek voltak kipróbálhatók – ezek az alap futómű helyett már adaptív légrugózással érkeznek, ami simább utazást és állítható hasmagasságot kínál.
A Volvo XC60 továbbra is ugyanarra az úgynevezett „SPA” padlólemezre épül, mint a nagyobb testvérmodellje, az XC90, így valójában nem nehéz úgy tekinteni rá, mint egy méretre zsugorított XC90-re. Az alapfelszereltség része az összkerékhajtás, az elöl kettős keresztlengőkaros, hátul többlengőkaros felfüggesztés. Hátul pedig egy keresztirányban elhelyezett kompozit laprugó dolgozik – ez a megoldás nemcsak könnyű és helytakarékos, de elméletileg simább menetkomfortot és jobb rezgéscsillapítást nyújt, mint a hagyományos acéltekercsrugók.