Özvegyeknek Változott a nyugdíjszabály!

Hazánkban az özvegyi nyugdíj azoknak járhat, akik elveszítették házastársukat vagy élettársukat, ám a jogosultsághoz szigorú feltételeknek kell megfelelni. Az utóbbi időben sokminden megváltozott az Özvegyi nyugdíjakkal kapcsolatban. Összeszedtük a legfontosabb változtatásokat.
LAPOZZ A RÉSZLETEKÉRT!

A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!

—>> KÖVETKEZŐ OLDAL

Ez is érdekelhet:

Amikor a harmadik generációs Mazda 2 2014-ben megjelent, a szívó benzines négyhengeres motor még egyáltalán nem számított különlegességnek a kisautók között. Tíz évvel később viszont már-már egzotikumnak hat a 2-es motorpalettája.
Az 1,5 literes Skyactiv-G motor háromféle teljesítménnyel érhető el: 74, 89 és 113 lóerővel. Mindegyikhez alapból hatfokozatú kézi váltó jár, de a 89 lóerős változat automatával is kérhető. A kézi váltós 89 lóerős és a 113 lóerős változat ráadásul enyhe, 24 voltos hibrid rendszerrel is rendelkezik.
A motor karakterét az adja, hogy szeret forogni – és igazán akkor mutatja meg, mit tud, ha odalépsz neki. A legerősebb, 113 lóerős változat egyértelműen azt kéri, hogy forgasd: 4000-es fordulattól egészen 6500 fölé tisztán és élénken húz, így a teljesítmény valóban élénknek érződik az alsóbb fokozatokban – feltéve, hogy nem váltasz túl hamar. Ha kihasználod ezt a karaktert, akkor a 0–100-as sprintre ígért idő is valósággá válik.
A Mazda kézi váltóinak kapcsolási érzetét sokan dicsérik, és ez a 2-esben is megmutatkozik: határozott, finoman kattanó, precíz szerkezet, amit egy jól hangolt, kellemesen súlyozott kuplung egészít ki, akárcsak egy jól adagolható fékpedál.

A használhatóság különösen fontos a kisautók kategóriájában, és bár alacsony fordulaton is kellően nyugodt és egyenletes a motor, mégsem olyan könnyedén vezethető, mint néhány riválisa. Cserébe viszont a Mazda 2 rengeteg apró részletben mutatja meg, hogy ezt az autót lelkiismeretesen, vezetési élményre hangolták. A pedálérzetek, a váltó és a futómű hangolása mind azt sugallják, hogy a fejlesztők nem elégedtek meg az átlagossal.
A Mazda 2 irányíthatósága kivételes: egyszerűen arra megy, amerre mutatod, mindenféle erőlködés nélkül, természetesen és kiszámíthatóan.
Az útfekvése is figyelemre méltó, különösen magasabb tempónál, ahol az alacsony frekvenciájú ringatózás és a jó szigetelés kellemes utazási élményt nyújt. Az igazi erőssége azonban a kormányzás folyamatos, közepes ellenállása, a jól adagolt oldaltapadás, és a karosszéria finoman kontrollált dőlése kanyarokban.
Kisautóknál ritka az ilyen összeszedett, harmonikus vezetési élmény, ahol nincs egyetlen zavaró részlet sem – például túlságosan közvetlen kormányzás vagy ideges futómű – ami elrontaná az összképet. Az ilyen élményt nyújtó autók kifejlesztése nem olcsó, ezért sok gyártó nem is fordít rá különösebb figyelmet – de a Mazda 2 élő példája annak, hogy megéri.
A Mazda 3-ashoz hasonlóan a 2-es is könnyed, természetes módon kormányozható, az autó pontosan oda megy, ahová irányítod. Tipikus brit B-utas tempónál a futómű a legjobb formáját hozza: a karosszéria stabil marad, miközben az alsó részek – lengéscsillapítók, szilentek, felfüggesztési elemek – együtt dolgoznak a komfortért.
Városi környezetben, rossz minőségű aszfalton viszont nehezebben boldogul – a rugózás darabos, és kellemetlenül rázza az utasokat. Ez azonban egy elfogadható kompromisszum egy olyan kisautónál, amely csillogó vezethetőséggel büszkélkedhet, még úgy is, hogy csupán torziós hátsó tengellyel rendelkezik.