Szeptember 1.-től KÖTELEZŐ a bicikliseknek!
A kerékpározás többé nem csupán egészséges és zöld döntés – hanem szigorúan szabályozott közlekedési forma is. Szept. 1-től a KRESZ előírásai már nem lehetőségek, hanem kötelezettségek minden bringás számára. A rendőrség ellenőrizni fogja, fokozott figyelemmel az időseket! MUTATJUK A RÉSZLETEKET!
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
—>> KÖVETKEZŐ OLDAL
Ez is érdekelhet:
2017-ben a Duster külső megjelenése sokkal karakteresebb lett. A megújult első hűtőrács sokkal hangsúlyosabbá vált, és új, modernebb fényszórókat, valamint átdolgozott lökhárítókat is kapott az autó. A belső térben is történt fejlődés: javult az anyaghasználat, az összeszerelés minősége és az ergonómia, vagyis kényelmesebbé és használhatóbbá vált a mindennapokban. Ezzel továbbra is jó választás maradt azok számára, akik egy olcsó, strapabíró és kisméretű szabadidő-autót keresnek.
Maga az autó egy olyan platformra épült, amely keresztben beépített motorokat tett lehetővé. A motorválaszték három fő típust tartalmazott: egy 1,2 literes benzines, egy 1,6 literes benzines és egy 1,5 literes turbódízel.
Az alapváltozatnak számító 1,2 literes benzines motor 123 lóerős volt, míg a nagyobb, 1,6 literes motor meglepő módon csak 112 lóerőt tudott. A dízelmotor pedig 107 lóerőt kínált, ami szintén inkább átlagos teljesítménynek számít, de a gazdaságossága miatt sokak kedvence lett.
Ebben a generációban először a Duster megkapta a Renault által fejlesztett EDC nevű duplakuplungos automata váltót is. Erre a döntésre az automata váltós autók iránti megnövekedett kereslet miatt került sor, hiszen egyre többen szerettek volna kézi váltó helyett kényelmesebb megoldást.
Az összkerékhajtás a Nissan technológiáját használta, és háromféle üzemmódot kínált: elsőkerék-hajtás, állandó összkerékhajtás, vagy egy „automatikus” mód, amely magától váltott a két üzemmód között attól függően, hogy mire volt szükség – például terepen vagy csúszós úton.
Egy igazán okos megoldást is alkalmaztak: a Duster terepezéshez szükséges lassú haladását nem egy bonyolult és drága terepváltóval oldották meg, hanem egy különösen rövid áttételű első fokozattal a váltóban. Ez olcsóbb, könnyebb és kevésbé hajlamos a meghibásodásra, mégis jól működött a gyakorlatban.
A futómű kialakítása attól függött, hogy az autó elsőkerék- vagy összkerékhajtású volt. Az elsőkerék-hajtású változatoknál teljesen megszokott volt a futómű: elöl MacPherson rugóstagokat, hátul pedig egyszerű torziós gerendát használtak, ami az árkategóriában teljesen normális.
