Öleltek egy kopott ágyon,
szakadt huzattal párnámon
de a tücsök végig zenélt,
szegénységben gazdag zenét.
Mostam kádban hideg vízzel,
teregettem ázott kézzel,
feszülő kötél ruhák alatt
az idő így gyorsan szaladt.
Az idézet nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!