Huszti Miklós, a l/nyok édesapja máig úgy érzi, hogy a történet mögött több állhat, mint amit a hivatalos vizsgálat eddig feltárt. Az apa szerint a tragédia körülményei túl sok nyitott kérdést hagynak maguk után. Úgy véli, hogy az igazság teljes feltárása talán némi megnyugvást hozhatna a gyászoló családnak. Újabb csapás a családra: MUTATJUK MI TÖRTÉNT!
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
Ez is érdekelhet:
Ami igazán különlegessé teszi ezt az autót, az pont az, hogy mennyire „normálisnak” érződik. Nem akar mindenáron más lenni. Nem próbálja túljátszani a szerepét, nem hivalkodik – egyszerűen csak egy jól használható, átgondolt elektromos családi autó. Ugyanakkor az, ahogyan kinéz, egyáltalán nem hétköznapi. Kevés olyan kompakt kombi van, ami ennyire arányos és elegáns lenne, mint az e-308 SW változata. A karosszéria vonalai szépen kidolgozottak, az izmos kerékjáratok és az éles részletek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Peugeot legújabb formatervezési nyelvezete igazán jól érvényesüljön ezen a modellen. Különösen jól mutat például a Selenium Grey nevű szürke árnyalatban, amit a tesztautón is használtak. Számomra a Peugeot a Stellantis konszern márkái közül az, amelyiknek a legmarkánsabb és legvonzóbb arculata van manapság.
A belső tér is jól sikerült. Az utastérben egy különösen tetszetős, szálcsiszolt fémhatású díszítőelem fut végig a műszerfal felső részén, amelybe elegánsan integrálták a szellőzőnyílásokat is. A dizájn modern, de nem túlzó vagy túl szögletes – nem úgy, mint például néhány Vauxhall modellnél, amely szintén a Stellantis családba tartozik. A beltérben megjelennek izgalmas színfoltok is, amik feldobják az összképet. Külön említést érdemel a központi infotainment képernyő alatti érintésérzékeny gombcsík, amelyet a felhasználó igényei szerint testre lehet szabni. Így könnyen és gyorsan elérhetők a leggyakrabban használt funkciók, ami valóban praktikus megoldás.
Ami még mindig szokatlan – és sok vitát kivált –, az a Peugeot egyedi „i-Cockpit” elrendezése. Ennek lényege, hogy a műszerfalat a kis méretű kormány fölött kell nézni, nem pedig rajta keresztül, ahogy azt más autókban megszoktuk. Ez viszont néha problémás lehet: vagy kényelmesen hátradőlve vezetek, de akkor nem látok semmit a kijelzőből, vagy előrébb csúszom az ülésben, hogy kilássak a kormány fölött, de akkor meg túlságosan közel kerülök a tetőhöz. Valószínűleg csak idő és türelem kérdése, mire megtalálom a megfelelő ülés-kormány pozíciót, ami mindkét szempontból elfogadható. Ez egy tanulási folyamat, de nem lehetetlen küldetés.