Egy hajnalban, a férjem halálának évfordulóján, amikor képtelen voltam tovább tétlenül várni, korán kimentem a temetőbe. Amikor odaértem, valaki ott állt a sírnál. A holdfényben tisztán láttam, ahogy épp újabb tojást készül széttörni.
„Hé! Mit művel?” kiáltottam rá.
Az illető lassan megfordult, és földbe gyökerezett a lábam. A saját húgom, Ági állt ott, kezében a tojással. Az arca dühös és elkeseredett volt.
A fájdalmas titok:
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!