A barátok szerint egyre többet beszélt arról, hogy „elfáradt”. Nem fizikailag – hanem valahol mélyen. Mintha minden történetét már elmesélte volna. Mintha minden bizonyítási kényszer kifulladt volna. A zaj, ami körülvette, már nem adott erőt, csak visszhangzott. A lelki halál nem drámai. Inkább lassú elcsendesedés. Az ambíció halványulása. Az önazonosság elcsúszása. Amikor az ember már nem tudja, hol végződik a szerep, és hol kezdődne ő maga.
Forrás: MSN / FB / TTOK
–
A GTO a Gran Turismo Omologato rövidítése, és ez a három betű kizárólag a legszélsőségesebb, közútra engedélyezett Ferrarik számára van fenntartva. A márka történetében mindössze három ilyen modell született: a hatvanas évek elejének legendás Ferrari 250 GTO-ja, a nyolcvanas évek Group B homologizációs célra készült Ferrari 288 GTO-ja, valamint ez a Ferrari 599 GTO, amely a 599 GTB Fiorano grand tourer lecsupaszított, radikalizált változata. Már önmagában az a tény is sokat elárul a modell jelentőségéről, hogy a Ferrari ennyire ritkán használja a GTO jelzést: ez nem egyszerűen egy felszereltségi szint vagy marketingfogás, hanem egyfajta szentélybe emelés, amely csak a legkeményebb, leginkább versenypályára hangolt, mégis közúton használható gépeket illeti meg.
A 599 GTO ugyanazt a 6,0 literes V12-es motort használja, mint az alapul szolgáló 599 GTB Fiorano, ám az erőforrást alaposan áthangolták, így teljesítménye eléri a 661 lóerőt. Ez a szám önmagában is lenyűgöző, de a valódi különbség nem pusztán a csúcsteljesítményben rejlik. A mérnökök széles körben alkalmaztak szénszálas elemeket és más könnyű anyagokat, aminek köszönhetően az autó tömege mintegy 100 kilogrammal csökkent a standard 599 GTB-hez képest. Ez a súlycsökkentés nem csupán a gyorsulásban és a végsebességben érezteti hatását, hanem a kanyarodási képességekben, a féktávokon és az általános agilitásban is. A 599 GTO így nem egyszerűen erősebb, hanem érezhetően élesebb, direktebb, intenzívebb vezetési élményt kínál.
