„Most nagyhét van, a húsvéti időszak legintenzívebb időszaka. Ilyenkor minden ima, minden fohász háromszoros erővel hat, mint egyébként. Én mindenkit arra buzdítok, hogy imádkozzunk érte. Egyebet egyelőre én sem tehetek” – mondta a Borsnak Vera.
Ilyen az állapotaó a színésznőnek:
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
—>> KÖVETKEZŐ OLDAL
Ez is érdekelhet:
Toyota vezérigazgatójának, Akio Toyoda-nak a látható eltökéltsége, hogy levegye a tervezők válláról a bilincset a C-HR esetében, valóban dicséretre méltó.
A stílusos C-HR-rel a Toyota elűzte a korábbi Auris vizuális unalmát, és egyúttal megadta az alaphangot a dögös Corolla, sőt más modellek formaterveihez is. Ez a karakteres crossover kulcsszerepet játszott abban, hogy a Toyota márkát a vásárlók szemében elmozdítsa a túlzottan racionális és józan imázstól egy érzelmileg is vonzóbb irányba.
Tesztmodellünket szó szerint megállították az utcán, hogy megkérdezzék, mi ez az autó – és mikor fordult elő utoljára ilyesmi egy Toyotával?
Hogy a formatervezők elérték-e céljukat, az persze szubjektív, de az biztos, hogy a „Coupé High-Rider” – ez a Toyota teljes neve – igazi bátor vállalás. A kupé jelleg hangsúlyozása – a hátrafelé ívelő tetővonal és a markáns hátsó kialakítás – bizonyos praktikus előnyöket feláldoz a dizájn oltárán, amit a Toyota maga is elismer, amikor úgy nyilatkozik, hogy ezt a modellt elsősorban az „érzelmi megfontolások által vezérelt” vásárlóknak szánják.
De vajon vezetni is olyan izgalmas, mint ránézni? Ez már nem ennyire egyértelmű.
A C-HR hajtáslánca – az Atkinson-ciklusú benzinmotor és az elektromotoros rásegítés párosítása – a Toyota legfrissebb hibridtechnológiáját képviseli. Ez a rendszer most könnyebb, gyorsabban reagáló, erősebb és hatékonyabb, CO₂-kibocsátása pedig akár 110 g/km is lehet.
A hibrid rendszer azonban továbbra is inkább a sima működésről és a gazdaságosságról ismert, nem pedig az élénk középtartománybeli gyorsításról, ami a dízelmotoros kompakt crossoverek egyik fő erőssége.
A belső égésű motor kétféle lökettérfogattal érhető el:
Az 1.8 literes verzió rendszerszinten 121 lóerőt tud, amelyet egy 53 kW-os elektromotor segít.
A 2.0 literes változatban egy 80 kW-os elektromotor dolgozik, így az összteljesítmény 181 lóerő, a forgatónyomaték pedig 190 Nm (szemben a kisebb motor 142 Nm-ével), bár ez magasabb, 4400-as fordulatszámon érhető el.
Ahogy a Priusnál, itt is a Toyota Hybrid Synergy Drive rendszer hajtja az első kerekeket. Ez kvázi fokozatmentes automata (CVT) váltó, de nem hagyományos szíjas elven működik, hanem bolygóműves áttétellel osztja meg a hajtást a belső égésű és az elektromotor között.
A C-HR a Toyota új TNGA (Toyota New Global Architecture) moduláris platformjának GA-C változatára épül, ugyanarra, mint a Prius. Ez magában foglalja az elöl MacPherson, hátul pedig dupla keresztlengőkaros felfüggesztést. A tengelytáv valamivel rövidebb, de a nyomtávok szélesebbek. A Toyota szerint ennek az alapnak köszönhetően a C-HR súlypontja alacsonyabb, mint bármelyik közvetlen vetélytársáé.
