„Olyan kezelésekre lesz szüksége, amelyeket csak bent, orvosi felügyelettel tudnak elvégezni. Mindenesetre sok időt kell a klinikán töltenie, és a szakemberek is szeretnék, ha alaposabban követhetnék a felépülését ebben a szakaszban” – árulta el a Blikknek egy informátor.
VIA MSN
Ez is érdekelhet:
A mai telített kompakt crossover-piacon valódi „fehér foltokat” találni – azaz még kiaknázatlan piaci réseket – szinte rögeszméjévé vált az autógyártóknak.
A Toyota azonban úgy tűnik, talált is ilyet a C-HR modellben – egy stílusos crossover, amely a márka nemzetközi kínálatában több, kevésbé izgalmas ötajtós modellt váltott le.
A karosszéria oldalfelületének domborításai képeken talán túlzottan hivalkodónak tűnhetnek, de élőben igazán érdekes látványt nyújtanak.
– Richard Lane, helyettes tesztszerkesztő
Az elődmodellek sokfélesége – amelyek között voltak hagyományos ferdehátúak, valamint egy rövid életű, kissé különc mini-MPV is, az Urban Cruiser – segít megérteni, honnan ered a C-HR eklektikus formavilága, amely egyszerre merít a kupék, a ferdehátúak és a crossoverek stíluselemeiből.
Ez a megközelítés persze nem számít forradalminak – hiszen éppen az a crossoverek lényege, hogy megszegik a hagyományos járműkategóriák határait –, mégis, első pillantásra a C-HR ezt meggyőzőbben teszi, mint a legtöbb riválisa.
Ahogyan azt a legutóbbi Prius is mutatta, a Toyota mostanában új bátorságot mutat a formatervezés terén, aminek ugyanannyi rajongója lesz, mint amennyi ellenzője.
Mégis, nem tűnik túlzásnak azt mondani, hogy a C-HR talán melegebb fogadtatásra talál a divatorientált, crossover-kedvelő közönség körében, mint a Prius a többnyire középkorú, mértéktartó, konzervatív célcsoportja között.
A lemezek alatt azonban a két Toyota rokon nem is különbözik annyira egymástól: ugyanarra a globális platformra épülnek, és a C-HR is megkapta a legújabb generációs benzin-elektromos hibrid hajtásláncot, amely a Prius révén vált világhírűvé.
A párhuzamos hibrid rendszer kétféle teljesítményszinttel érhető el: 121 lóerős 1.8 literes, illetve 182 lóerős 2.0 literes kivitelben. Ezek a számok korábban kissé idegennek hatottak a kupék, ferdehátúak és crossoverek dízel- vagy kis turbós benzinmotoros világában, de a villamosítás irányába mutató iparági trendek fényében a Toyota mostanra meglepően „időszerűnek” tűnik a hajtáslánc terén, különösen mióta kivezette a kínálatból az 1.2 literes, tisztán benzines verziót.
A C-HR eredetileg kizárólag az európai piac számára készült, de mára más régiók – leginkább Japán – is felkarolták, mint a Toyota kínálatának kulcsfontosságú és kívánatos darabját a következő évtizedre.
