Vége a műanyag koszorúk korszakának – nincs több kegyelem. A rendelkezés értelmében tilos műanyag koszorúkat és művirágokat elhelyezni a sírokon. A háttérben súlyos számok állnak: ezek a díszek hatalmas mennyiségű, szinte elpusztíthatatlan hulladékot termelnek, lebomlásuk akár több száz évig is eltarthat. Minden esztendőben ezrek végzik a szeméttelepeken, miközben a temetők fenntartása milliós terhet ró a településekre. Az indoklás szerint a gyász nem járhat együtt környezetszennyezéssel – de sokan úgy érzik, túl kemény az ár, amit ezért fizetni kell.
ITT MÁR TILOS MŰANYAG VIRÁGOT ÉS KOSZORÚT VINNI! ENNYI A BÜNTETÉS:
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
—>> KÖVETKEZŐ OLDAL
A mechanikailag egyszerűségből származó élmény egyik alapköve a kiválóra hangolt hátsókerék‑meghajtás és a standard Torsen differenciálmű, amely biztosítja, hogy a tapadás és a dinamikus viselkedés kiváló legyen akár éles kanyarokban, akár gyors előzéseknél. Az autó 0‑62 mph‑ra (0‑100 km/h) körülbelül 6,3 másodperc alatt gyorsul, miközben a végsebessége nagyjából 140 mph (225 km/h) körül alakul, jelezve, hogy ez a típus nem csupán városi játékautó, hanem egy igazi, országúti és akár lassabb versenypályás körökre is alkalmas sportkupé.
Akárcsak a régi idők sportautói, a GR86 vezetése nem az abszolút csúcsteljesítményről vagy „adathajsza” rekordokról szól, hanem arról az érzésről, amikor a vezető és a gép között összeáll egy összehangolt, intuitív kapcsolat. Az Autocar kritikusa ez alapján azt írja, hogy a motor hangja, még ha bizonyos szakmai körökben mesterségesnek is tűnik némi Active Sound Control‑al az utastérbe vezetett zaj miatt, mégis egy „friss levegő” érzetét adja, mert ez egy olyan hang‑ és félelem nélküli sportautó‑élmény, amely nem akart elbújni a modern elektromos zajszigetelések mögé, hanem hagyta az akusztikát és a karaktert érvényesülni.
A Váz és a kezelhetőség terén a GR86 mindezt egy olyan alvázra építi, amelyet úgy terveztek, hogy közel tökéletes, 50:50‑súlyelosztást biztosítson, valamint egy olyan gyors kormánykonstrukciót, amely kevesebb mint három fordulatra van „lock‑to‑lock”, így az irányváltások és a kanyarok közötti reakciók mindig élénkek és közvetlenek. A futómű hangolása viszonylag merev, sportosabb karaktert adva, ami jól érvényesül sima aszfalton, de kevésbé enged kompromisszumot rosszabb útviszonyoknál; valójában ez nem egy „kényelmi túraautó”, hanem egy olyan gép, amely az utazás minden pillanatát a vezetés intenzitására hangolja.
