A magasabb inflációs prognózis következményeként a kormány gazdaságpolitikájának egyes elemei átalakulhatnak, különös tekintettel a nyugdíjemelésre. A jelenlegi szabályozás értelmében a nyugdíjak éves emelését az inflációhoz igazítják, így ha az előrejelzések növekvő árindexet mutatnak, akkor az idősek számára kiegészítő nyugdíjemelésre lehet szükség. A kormány tervei szerint 2025 novemberében pótlólagos nyugdíjkorrekciót hajthatnak végre annak érdekében, hogy a nyugdíjasok ne veszítsenek vásárlóerejükből a megélhetési költségek emelkedése miatt. Ez az intézkedés lehetőséget biztosít arra, hogy a nyugdíjak reálértéke ne csökkenjen, és az idősek pénzügyi biztonsága megmaradjon.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a pontos összeget is elárulta:
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
—>> KÖVETKEZŐ OLDAL
Ez is érdekelhet:
A „fehér tér” keresése, azaz a jelenlegi kompaktszabadidő-autó kínálatban található hely üres piaci szegmensek keresése egyre inkább a legtöbb autógyártó fókuszába került az utóbbi időben.
A Toyota azonban úgy tűnik, talált valamit a C-HR-ben, egy stílusos crossover modellben, amely számos unalmasabb ötajtós modellt váltott fel a cég nemzetközi kínálatában.
Mindezek a szobrászati formák a karosszéria oldalán képekben zűrösnek tűnhetnek, de élőben valóban érdekessé teszik a C-HR-t
Az elődök sokfélesége (amelyek között megtalálhatók a hagyományos hatchbackek, valamint egy rövid életű, furcsa mini-MPV, az Urban Cruiser is) segít megérteni a modell összetett dizájnjának hátterét, amely a kupé, hatchback és crossover hatásait kívánja ötvözni.
Ez a megközelítés nem igazán nevezhető újdonságnak – hiszen a crossoverek mindig is azt a célt szolgálták, hogy felborítsák a hagyományos járműnormákat –, mégis, első ránézésre, a C-HR úgy tűnik, hogy több határozottsággal valósítja meg mindezt, mint a legtöbb riválisa.
Ahogyan a Toyota a jelenlegi Prius esetében is megmutatta, a márka egy újfajta bátorságot tanúsít a dizájn terén, ami valószínűleg annyi rajongót veszít, mint amennyit nyer.
Mégis, nem tűnik ésszerűtlennek azt sugallni, hogy a C-HR talán melegebb fogadtatásra találhat egy divatra érzékeny, crossover-rajongó közönségnél, mint a Prius, amely inkább a középkorú, mérsékelt, konzervatív vásárlók bázisához szól.
Azonban a motorháztető alatt ezek a két Toyota testvér nem is olyan különböznek egymástól. Ugyanazt a globális architektúrát osztják, és a crossover a Prius első helyezett, benzines-elektromos hibrid hajtásláncának legújabb változatát is magában foglalja.
A párhuzamos hibrid rendszert kétféle verzióban kínálják: egy 121 lóerős 1.8 literes és egy 182 lóerős 2.0 literes motorral, amelyek nemrégig elavultnak tűntek a kupé, hatchback és crossover riválisokhoz képest, amelyek kisebb dízel- vagy benzinmotorokat használnak. Azonban az aktuális elektrifikációs roham miatt a Toyota most sokkal inkább naprakésznek tűnik a hajtáslánc terén, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a márka nemrégiben elhagyta az 1.2 literes tisztán benzinmotoros alternatívát.
A C-HR eredetileg kizárólag Európára lett megtervezve, de azóta számos más piac – különösen Japán – is fontos és valószínűleg kívánatos darabbá vált a márka kínálatában a következő évtizedben.
