A 10 százalékos emelés több társadalmi csoport számára érhető el:
Az 1945 és 1963 között politikai okokból elítéltek: Azok a személyek, akiket igazságtalan bírósági döntések következtében szabadságvesztésre, internálásra vagy más büntetésre ítéltek.
Az 1956-os forradalomhoz köthető személyek: Ide tartoznak mindazok, akik aktívan részt vettek az eseményekben, valamint azok is, akiket a forradalom leverését követően bebörtönöztek vagy más módon korlátoztak.
Az 1938 és 1945 között faji vagy etnikai alapon üldözöttek: Munkaszolgálatra kényszerített, deportált vagy hátrányosan megkülönböztetett személyek.
Az 1951 és 1956 között politikai alapon katonai munkaszolgálatra kötelezettek: Azok, akiket származásuk vagy nézeteik miatt katonai szolgálat helyett kényszermunkára utasítottak.Az igénylés menete:
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
—>> KÖVETKEZŐ OLDAL
Ez is érdekelhet:
A Honda termékbemutatóján olyan kifejezések hangzottak el, mint „izgalmas” és „sportautós élmény” a CR-V vezetésére utalva. Meglepő lesz hallani, hogy a valóságban a CR-V egyik sem – ehelyett inkább egy kellemesen beállított, sima és észrevétlen vezetési élményt nyújtó családi SUV.
Bár a hajtáslánc kapott egy extra fokozatot a váltóban, a Honda hibrid rendszere már ismerős lehet, hiszen a 2,0 literes változatát láttuk már a Civicben és a ZR-V-ben is. Érdekes módon a Civicben meggyőzőbbnek tűnt, mint a ZR-V-ben.
Bizonyos gázpedálállásoknál a váltó szekvenciális sebességváltóra emlékeztető, mesterséges fokozatváltásokat produkál – furcsa, de még mindig jobb, mint egy magas fordulatszámon zúgó CVT.
A jó hír, hogy a CR-V inkább a Civic érzetét kelti. Az elektromos motor végzi a munka nagy részét, és amikor a benzinmotor bekapcsol, általában csendes marad. A teljesítmény alacsonyabb sebességeknél kellemes, hiszen az elektromos motor nyomatéka jól kihasználható. Ugyanakkor 50 mph (kb. 80 km/h) felett már szükség van a benzinmotor beavatkozására, hogy érdemi gyorsulást érjünk el.
Ha nagy teljesítményt kérünk, a 2,0 literes Atkinson-ciklusú motor kissé zajossá válik – és ez inkább durva, erőltetett hang, semmint sportos. Kis odafigyeléssel azonban ez a háttérben tartható, így az általános vezetési élmény kellemes marad.
A Honda eltérő módon közelítette meg a plug-in hibrid hajtást, mivel az e:PHEV nem kapott extra elektromos motort vagy nagyobb teljesítményt. Lényegében ugyanazt az erőforrást, motort és váltót használja, csak egy nagyobb akkumulátorral. Ennek eredményeként papíron gyengének tűnhet a 302 lóerős Toyota RAV4-hez képest, de egy ilyen autó esetében ez nem igazán számít.
A 181 lóerő és az 1916 kg-os tömeg nem teszi különösebben gyorssá, de a teljesítmény bőven elegendő. Ennél is fontosabb, hogy az autó könnyed érzetet kelt. A nagyobb akkumulátor miatt az e:PHEV hosszabb ideig képes tisztán elektromos üzemmódban haladni, így bár 0,1 másodperccel lassabb 0-100 km/h sprintben, mint az összkerékhajtású e:HEV, mégis nyugodtabbnak és hatékonyabbnak érződik, mivel a benzinmotor kevesebbszer kapcsol be.
A Honda egyedi rendszere – amelyben a hajtás nagy részét az elektromotor végzi – azt is eredményezi, hogy az autó elektromos üzemmódban sem sokkal lassabb.
