„A j*rv*ny mindent elvitt” – utána semmi sem maradt a régiben.
Tabáni életét is alapjaiban rázta meg. – A pandémia anyagilag lenullázott. Azóta sem állt helyre semmi – fogalmazott. Ugyan próbálja a mélypontokat zeneileg feldolgozni, de nem tagadja: sokszor úgy érzi, teljesen el van veszve. – Talán ettől lesz hitelesebb a zeném, de nagyon nehéz ez az út – tette hozzá.
VIA Blikk
Ez is érdekelhet:
A Land Rover Defender többféle belső égésű hajtáslánccal is elérhető, és mindegyikhez alapból nyolcfokozatú ZF automata váltó, valamint összkerékhajtás tartozik – utóbbi kiegészül egy felező áttétellel is a komolyabb terepezéshez.
A mild-hibrid, hathengeres dízelmotor jelenleg kétféle változatban kapható: D250 és a 2025-ös modellévtől új D350 néven. Utóbbi a korábbi D300-as verziót váltja, és nagyjából 50 lóerővel, valamint közel 40 fontláb (kb. 54 Nm) nyomatékkal kínál többet, aminek köszönhetően a 0–100 km/h-s gyorsulás fél másodperccel javult.
A Defender különleges aerodinamikai részletei közé tartoznak a fényszóró- és hátsó lámpaburkolatokba mart kis mélyedések és peremek – ezek praktikus por- és sárgyűjtőként is működnek.
A D350 motor a modellcsalád egyik legkiegyensúlyozottabb választása. A sorhatos dízelkonstrukció finom járású, kellemes karakterű, könnyen pörög annyira, amennyire kell, és az úton éppúgy megállja a helyét, mint terepen. Ráadásul a fogyasztása is viszonylag kedvező: valós körülmények között hozza a 7–8 liter/100 km közötti átlagot, hosszabb utakon még ennél is jobban teljesíthet.
A korábbi tesztek során kipróbálták a V8-as benzines és a plug-in hibrid P400e változatokat is. Az 5.0 literes V8-as motor karakteres hangzást és remek vezethetőséget nyújtott, de a Defender nagy tömege miatt még ez a motor sem érezhető kifejezetten gyorsnak. Viszont a fogyasztása jelentős – intenzív használat mellett könnyen 15 liter fölé kúszik.
A P400e plug-in hibrid egy 2.0 literes turbós benzinmotort kombinált egy villanymotorral. Elméletben 399 lóerős rendszerteljesítményt és kb. 48 kilométeres elektromos hatótávot kínált a 15,4 kWh kapacitású akkumulátorral. A gyakorlatban azonban csak kb. 30 kilométeres tisztán elektromos hatótávot hozott, és a teljesítmény sem érezhető annak, amit a specifikáció sugall. Ez lett a Defender egyik legkevésbé meggyőző hajtáslánca, így később le is váltották a P300e változatra, amit azonban még nem teszteltek.
Az eredeti, 2019-es bevezetéskor elérhető volt még a P400 jelű hathengeres benzines motor is. Ez egy dupla feltöltésű, 3.0 literes egység volt, amely egy 48V-os mild-hibrid rendszerrel segítette magát. Bár tisztán elektromosan nem tudott haladni, a villanymotor besegített az indulásoknál, és elektromos kompresszor csökkentette a turbólyukat 2000/perc alatti fordulatszámon. Ez is egy sima járású, nyomatékos erőforrás volt, de a gyári 10–11 liter körüli fogyasztást a tesztekben is csak éppen sikerült hoznia – így végül ezt is kivették a kínálatból 2021-ben.
