„Kénysz/rs/orozás, emb/rlés, templomgy/jtogatás, uszltás, megf/lemlltés. Ez történik ma Kárp/talján – és ez mind a magyarokat sújtja. Nem nézzük tétlenül. Számíthattok ránk.” A magyar kormányfő egy fotót is mellékelt a megrázó helyszínről, amelyen jól látszik a felgyújtott fal és a ráfestett fenyegetés.
A történtek újabb lökést adhatnak a két ország közti feszültségeknek, miközben az ott élő magyarok a gyűl/l-t célkeresztjében rekednek.
VIA FB
Ez is érdekelhet:
Az, hogy megtalálják a „fehér foltokat” a jelenleg telített kompakt crossover-piacon, mostanra sok autógyártó egyik fő céljává vált.
A Toyota azonban úgy tűnik, sikeresen rátalált erre a résre a C-HR esetében – egy stílusos crossover modell révén, amely a gyártó nemzetközi kínálatában több, korábban hétköznapibb ötajtós típust is leváltott.
A karosszéria oldalán húzódó formák képeken kissé túldíszítetteknek tűnhetnek, de élőben igazán izgalmassá teszik a C-HR megjelenését.
A modell külsejének sokrétű kialakítását részben az is magyarázza, hogy elődei meglehetősen különböző típusokat takartak – a hagyományos ferdehátúaktól egészen az alig ismert, rövid életű Urban Cruiser mini-egyterűig. A cél az volt, hogy a C-HR egyszerre idézze meg a kupék, ferdehátúak és crossoverek stíluselemeit.
Ez a megközelítés önmagában nem újdonság – a crossoverek lényege mindig is az volt, hogy átlépjék a hagyományos járműkategóriák határait –, mégis, első ránézésre úgy tűnik, hogy a C-HR ezt meggyőzőbben valósítja meg, mint a legtöbb riválisa.
Ahogyan a jelenlegi Prius esetében is láthattuk, a Toyota mostanában egy új, merészebb formatervezési irányt követ, amely valószínűleg legalább annyi érdeklődőt riaszt el, mint amennyit megnyer.
Ennek ellenére nem tűnik túlzásnak azt állítani, hogy a C-HR talán melegebb fogadtatásra számíthat a divatérzékeny crossoverrajongók körében, mint a Prius, amelynek vásárlói köre jellemzően középkorú, visszafogott és konzervatív.
A felszín alatt azonban ez a két Toyota testvérmodell nem is különbözik annyira egymástól. Azonos globális padlólemezre épülnek, és a C-HR is megkapta a híressé vált Prius legújabb generációs benzin-elektromos hibrid hajtásláncát.
Ez a párhuzamos hibrid rendszer 121 lóerős 1,8 literes vagy 182 lóerős 2,0 literes változatban érhető el – ami nemrégiben még idegenül hatott a dízel- vagy kis benzines turbómotorokkal operáló kupé, ferdehátú és crossover versenytársak világában. Mostanra viszont az elektrifikáció felgyorsult terjedése a Toyotát ismét az élvonalba repítette ezen a téren – különösen, hogy a gyártó nemrég ki is vezette a kínálatból a tisztán benzines, 1,2 literes opciót.
A C-HR-t eredetileg kizárólag Európa számára tervezték, de azóta több más piac – különösen Japán – is felkarolta, és a következő évtizedben a Toyota kínálatának alapvető és kívánatos részévé tette.
